!SPOILERVESZÉLY!
Ha
a „kritika” zavaros, érzelemmel túltelített, vagy éppen összefüggéstelen és
csapongó lesz, kérlek, nézzétek el nekem, mert ilyet még könyv, sorozat, film…
nem tett velem. Két-három napja, mióta az egyik osztálytársam leszpojlerezte nekem,
hogy a feketék kiesnek, teljes zokni vagyok lelkileg. Hisztis lettem, nem
bírom, ha nem az van, amit én akarok, bunkó lettem, pedig alapjáraton egy SzJg
Virág pozitivitású emberke vagyok, de egyszerűen ez nekem sok(k)!
Te. Jó. Szagú. Atya. Úr.
Isten. Laura, miért tetted ezt Velünk? MIÉRT?
Mi az a lezárás a Maradj velem (2. kötet) végén? Miért nem lehetett
kiadni a két kötetet (itt a 2.-ra és a 3.-ra gondolok) egyben? Miért kellett
egy Dorián az IOV-be? Hogy lehet valaki ennyire nulla emberileg? Ilyen suttyó,
gyerekszoba nélküli, simulékony, pszichopata, számító seggfej, de az elején mégis
jófej és vicces, mint Máté? Nem bírom az ilyen fajta embereket, szívem szerint
a két kezemmel fojtanám meg őt is meg a két létrehozóját, sőt ha már utóda is
van azt duplán, csak ez a dolog (Máté személyiségtípusa) tűnjön el a
környezetemből.
Viszont a Hanna és Kornél közt futó szerelmi
szál, az valami fantasztikus. Manapság 1000/2-3 fiú ilyen, és képes megtenni
azt, hogy öt-hat órát „edz” a medencében, csak azért, hogy véletlenül valaki
arra sétáljon, láthassa és beszélgethessen vele. Nagy probléma van a mai
udvarlási szokásokkal, ugyanis nem azzal találod meg majd Ő-t, hogy jobbra
húzod valamelyik ujjad a telefonon képernyőjén, hanem, hogy próbálsz minél több
fiút/leányzót megismerni, akár táborokban, vagy suliban, edzésen, baráti
társaságokban, de mindenki életében el fog jönni az a pont és pillanat, amikor
hiába van már több, nem túl szépen végződő kapcsolaton, és fogadja meg magának
ünnepélyesen, hogy ő soha többé nem lesz szerelmes, mégis lesz valaki olyan,
aki miatt megéri majd újra minden.
Úgyhogy, ha egy hímnemű egyedhez eljutna a kis cikkem, annak üzenem: ne
foglalkozz a haverokkal, hogy a város melyik instagirljét ajánlják felszedni,
hanem igenis nézz körül a középszerűbb lányok közt is, mert külsőleg lehet,
hogy nem annyira impozánsok a haverjaid szemében, viszont az együtt töltött
időben többet tudnak adni, mint az önjelölt instamodellek!
Más kritikák és az én
észrevételeim:
El
van benne túlozva Hanna belső lelki vívódása – szerencsére a
mi családunkban nem, de anya első unokatestvére (férfi) 3 kisgyereket és egy
lelkileg összetört özvegyet hagyott hátra, és mivel közös víkendházunk van
Balatonon, nyáron volt alkalmunk együtt időt tölteni és beszélgetni. Borzasztó
az, amit ők átéltek a szintén gyors lefolyású betegség alatt, úgyhogy
valamilyen szinten együtt tudtam érezni Hannával. A mai világban pedig nagyon
fontos az információk megfelelő kiszűrése. Nekem a sok monológ azt sugallta,
hogy hiába vagyok tinédzser és 13-4-5 éves, attól még a szüleim ugyanúgy
szeretnek, mintha az az egyes nem lenne ott előtte, de akkor is úgy szeretnének,
ha nyolcas lenne ott. És igenis ne legyünk annyira büszkék, hiúk és vegyük fel
az amcsi diznisorozatoktól kapott tini..csa (az a kipontozott szótag szigorúan
a ka-) álarcot, hogy a családtagjainktól vegyük el az időt egy bármikor
visszanézhető sorozat, vagy bármikor végigpörgethető szósölmédiaszájt kedvéért.
El
van benne túlozva Hanna és Kornél szerelme – NEM. Nem. És
nem. Ki nem volt vagy hallott olyan táborról vagy sulis kirándulásról, ahol nem
szövődött valamiféle szorosabb barátság, esetleg szerelem egy fiú és lány
között? Ami vagy a tábor időkerete közé szorult, vagy túllépte azt, de
mindenesetre volt.
El
vannak túlozva bizonyos karakterek (pl.: Titanilla tanárnő,
a diri vagy éppen Hanna nagyija) – ehhez annyi hozzáfűznivalóm van, hogy mivel
én is a tanári pálya felé kacsintgatok, és én is szeretnék majd igazgatói
babérokra törni, ezért biztos vagyok benne, hogy hasonlóképp igazgatnám a
sulit, ugyanis nagyon fontos a brandépítés, és például az a suli, amibe járok,
nagy hangsúlyt is fektet rá, hogy a diákok magukénak érezzék az intézményt, és
öröm legyen suliba járni. Bár azt mind tudjuk, hogy most szidjuk, mint a
bokrot, hogy miér’ meg minek, fölösleges, aztán munkavállalóként majd
visszasírjuk, hogy de jó volt ott ülni hét órát, abból meg haton azt csinálni,
amit akartunk, mer’ majd tizenkettedikbe’ a különtanár megtanítja, egy meg tesi
volt. A tanárnő könnyűvérű személyisége no comment, de Laura többször is
megemlíti, hogy nagyon fiatal, nemrég végezhetett az egyetemen. Az egyetem
pedig, mint tudjuk, sok diáknak nemcsak a tanulásról szól. Mellette pedig egy,
a húszas évei közepén járó nő, akinek a közeli jövőképében valószínűleg
szerepel a férj, méghozzá tehetős férj, és ennek az alanyát keresi a diákok és
a tanárok közt, hiszen a harmincnégy éves tesitanárhoz képest annyira fiatal,
mint öreg egy 17-18 éves felnövő félben levő fiúhoz képest… Ó, és még a nagyi. Azt
az instás és FaceTime-os dolgot én se pesti, se nagyvárosi, sőt faluban lakó
nagyszülőkkel sem nagyon tudom átélni, viszont tudom, hogy ez Pesten van, ahol
megszokott dolog, hogy FB, Messenger és Insta a nagyik napirendjének szerves
része; de tőlem ez idegen.
És Máté: szerintem most
egy időre megtaláltam azt a karaktert, akit egy ideig nem fogok szívlelni.
Nekem a Máté név a magánéletemre (mármint osztálytársak, ismerősök…) kivetítve
sem pozitív, mármint olyan Máté nevű ismerősöm nincs, akit pozitív barátként
vagy haverként emlegethetnék.
Ez lett volna az
agymenésem, köszönöm annak, aki végigolvasta!
Habár kiírtam magamból
ezzel a bejegyzéssel a most már jó pár nap alatt felgyülemlett dühömet, mégis
összeszorul bennem ott valami legbelül, ha arra gondolok, hogy fél évet kell
még várnom addig, amíg befejeződik a trilógia. Nemcsak a fél év, hanem a lezáró
rész miatt is, de tudom, hogy Laura következő könyvében egy alternatív
univerzumban (nem tudom már szó szerint idézni, mert éjszaka fél egy múlt, és
kicsit kába vagyok már, pedig Laura többször említette; másnap aztán eszembe
jutott, hogy párhuzamos univerzumot emlegetett) szembe fog velem jönni egy Hanna, egy Kornél,
egy Bernadett, egy Lóri, vagy akár egy Máté.
Számomra Laura eddig
legjobban sikerült könyvsorozata, és még a befejező része sincs meg! Várom a
Véleményeiteket kommentben, esetleg e-mailben a peterfidodo@gmail.com -ra! :)
#szeretjükazírónőnket
Dodó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése